Anyagtípus és összetétel:
A törési ereje U alakú fémhorgok nagymértékben függ a gyártási anyagoktól. A kiváló minőségű anyagok, például a nagy szilárdságú ötvözött acél, általában nagyobb törési szilárdsággal rendelkeznek.
Az anyag ötvöző elemei (például CR, Ni, Mo stb.) És az anyag tisztasága szintén befolyásolhatják annak törési szilárdságát.
Anyagfeldolgozás és hőkezelés:
A hőkezelési állapot (például a kioltás, edzés stb.) Jelentős hatással van az anyagok mechanikai tulajdonságaira. A megfelelő hőkezelés javíthatja az anyagok törési szilárdságát.
A nemfémes zárványok, a szemcseméret, a mikroszerkezet stb. Tartalma az anyagokban szintén befolyásolhatja a törési szilárdságukat.
Tervezési és gyártási folyamat:
Az U-alakú fémhorgok (például méret, alak, átmeneti filé stb.) Tervezése közvetlenül befolyásolja a stressz eloszlását és a törés szilárdságát.
A gyártási folyamatok (például kovácsolás, öntés, vágás stb.) Hiányai (például repedések, pórusok, zárványok stb.) Csökkenthetik a törés szilárdságát.
A hőkezelési folyamat a gyártási folyamatokban, például a fűtési és hűtési sebesség, szintén befolyásolhatja az anyagok mikroszerkezetét és törési szilárdságát.
Használati környezet:
Az U alakú fémhorgokat olyan környezeti tényezők befolyásolhatják, mint például a hőmérséklet, a páratartalom és a korrozív közegek használat során, amelyek csökkenthetik a törés szilárdságát.
Például az anyagok mechanikai tulajdonságai magas hőmérsékletű környezetben változhatnak, ami a törés szilárdságának csökkenéséhez vezethet.
Stresszállapot:
Az U alakú fémhorgok különféle feszültségeknek vethetők alá, például feszültség, kompresszió, hajlítás és torziós használat során, és ezeknek a feszültségek kombinációja és nagysága befolyásolhatja a törési szilárdságukat.
Különösen a feszültségkoncentrációs területeken (például átmeneti sarkok, bevágások stb.) A törés nagyobb valószínűséggel fordul elő.
Az élettartam és a fáradtság károsodása:
A hosszabb használat esetén az U alakú fémhorgokat befolyásolhatják a fáradtság károsodása, ami a törés szilárdságának fokozatos csökkenéséhez vezet.
A fáradtság károsodása az anyagok fokozatos felhalmozódása az ismételt stressz alatt lévő anyagokban, végül töréshez vezet.